A The Guardian és a The Telegraph beszámolói szerint a múzeum jelenlegi állapota már nem felel meg a hatalmas látogatói érdeklődésnek. A Louvre tavaly 8,7 millió főt fogadott, ám a múzeum jelenlegi infrastruktúráját, beleértve az ikonikus üvegpiramist, eredetileg mindössze évi 4 millió látogatóra tervezték. Laurence des Cars, a Louvre igazgatója a közelmúltban kiszivárgott feljegyzésében fizikai megpróbáltatásként jellemezte a múzeumlátogatást, és súlyos infrastrukturális problémákra hívta fel a figyelmet. Az alkalmazottak rendszeresen szembesülnek beázásokkal, amelyek esetenként a műtárgyakat is veszélyeztetik, így az átépítés elkerülhetetlenné vált.
A projekt részeként Leonardo da Vinci Mona Lisa-ja egy külön megközelítésű, saját belépőjeggyel elérhető térbe kerül. Mindez abból a megfontolásból történik, hogy a festmény jelenleg a múzeum legnagyobb termében, velencei mesterművek társaságában látható, ahol a túlzsúfoltság miatt gyakran nehézkes a műalkotás megtekintése, miközben a látogatók mintegy 80 százaléka kifejezetten (vagy csupán) Leonardo remekművét keresi fel.
Jonathan Jones, a The Guardian művészeti kritikusa ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a tervezett változtatásokkal kapcsolatban. Véleménye szerint a Mona Lisa elkülönítése "félreértett sznobizmus", amely megbonthatja a múzeum ökoszisztémáját, ahol a magas művészet és a populáris kultúra természetes módon találkozik.
A Louvre felújításának teljes költsége a The Telegraph szerint 700-800 millió euróra (273-312 milliárd forint) rúghat. Macron elnök hangsúlyozta, hogy a beruházást nem az adófizetők pénzéből, hanem a múzeum saját forrásaiból, valamint magán adományokból finanszírozzák majd. Az átépítés az elkövetkező években fokozatosan valósul meg, és a tervek szerint 2031-re fejeződik be. A projekt nemcsak muzeológiai szempontból jelentős, hanem Macron elnök politikai örökségének is fontos részévé válhat, hasonlóan a közelmúltban felújított Notre-Damehoz.
